Bár az alapítvány létrehozásakor már 30 év telt el érettségim óta, sok osztálytársam által ismételt gondolat – bármennyire is közhelyszerű –, hogy a debreceni „Fazék”-ban töltött 4 év nagyon meghatározó volt számunkra. Ráadásul családom is több szállal kötődik a gimihez, így például testvérem is büszke tagja az iskola alumni közösségének, s irigykedve nézem legnagyobb gyermekemet, aki a FAL alapításakor már ebbe a gimibe jár. Máig tartó barátságokat köszönhetek a gimis éveknek, s valójában egy ilyen baráti körnek – és persze az ehhez kapcsolódó sörözéseknek – köszönhető az alapítvány alapötlete is.

Érettségi után matematikus és közgazdász lettem, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végeztem, melyhez komoly alapot adott a „Fazék spec. mat.” tagozatán eltöltött 4 év, szinte természetes volt számomra, hogy matematikát akarok érettségi után is tanulni. Egyetemi tanulmányaim befejezése óta egyetemen oktatok itthon (Debrecen) és külföldön (Hollandia, Szlovénia), szűkebb kutatási területem statisztikai és pénzügyi matematikai problémákhoz kapcsolódik, ezen a területen szereztem doktorimat is Debrecenben. Nagyon jó érzés, hogy szűkebb és tágabb környezetemben is számos kollegám van, akik szintén a gimi öregdiákjai, mint ahogy egyetemi hallgatókkal is gyakorta nosztalgiázom a gimis évekről annak ellenére, hogy nem is jártam velük egy percet sem egyszerre a gimnáziumba.